címmel tartott előadást Dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem tanára a pozsonyi vértörvényszék 350. évfordulója alkalmából Szepsiben, 2024. március 22-én Kassa Megye Kulturális Központjában.
A gyászévtized legnagyobb pere - amely eredetileg is politikai indíttatású volt, ám menet közben felekezeti színezetet is kapott - 1674 március 5-én kezdődött Pozsonyban. Azt megelőzően évekig zajlottak a szervezett protestánsüldözések, templomfoglalások, kivégzések. Három év alatt 5 rendkívüli törvényszéket is tartottak, melyekre protestáns lelkészeket, tanítókat és nemes urakat idéztek meg vádlottként. A királyi törvényszék mintegy 700 protestáns (református és evangélikus) prédikátort és tanítót idézett be Pozsonyba, és mintegy 340-et ítélt halálra hazaárulásért. A fővád az volt, hogy kollektíve részt vettek az 1669. évi Wesselényi féle összeesküvésben a Habsburg király ellen, továbbá, hogy a katolikus hitet gyalázták, és a törökkel cimboráltak. A halálos ítéletet csak úgy kerülhették el, ha örökre elhagyják hazájukat, vagy lemondanak a lelkészi, tanítói tisztükről, vagy római-katolikussá válnak. A vádlottak mind vállalták a halálos ítéletet, amit azonban az osztrák hatalom tartva a diplomáciai botránytól nem mert végrehajtani. Ezért várbörtönökbe zárta őket, ahol brutális bánásmóddal és kínzással elérte, hogy a többségük emigráljon vagy lemondjon hivatásáról. A megtörési kísérlet ellenére 89 fő kitartott. Ítéletüket gályarabságra módosították, de már csak 32 jutott el a gályákra, és csak 26 élte túl a majd kétéves rabságot. Kálváriájuk nagy visszhangot keltett Európa protestáns országaiban. Gyűjtés indult kiszabadításuk érdekében, majd végül Hollandia kifizette értük a váltságdíjat. 1676 február 11-én Michael de Ruyter, holland tengernagy vette fel hajójára a meggyötört túlélőket. Ismét szabadok voltak, de a király megtiltotta, hogy hazatérjenek. Egy év sem telt el, s mindannyian visszajöttek. Visszatértek gyülekezeteikhez és titokban folytatták szolgálatukat.
A gályarabok története több szempontból is jelentős. Memento, hogy mily könnyű bűnbakká válni az ősi "oszd meg és uralkodj" elv alapján uralkodó hatalmasok világában. Memento, hogy a tanítvány Krisztusért vállalt hűséges kereszthordozása megtermi a maga gyümölcsét: a gályarabok perével az Isten és a király nevében féktelenkedő terror ezzel Magyarországon megszűnt. A központi hatalom által támogatott erőszakos ellenreformáció utolsó akciója a prédikátorok és tanítók gályára adása volt. Nemcsak a politikai pereknek szakadt végük, de a templomfoglalások is megszűntek. Az üldözők erőszakosságát mégis legyőzte az üldözöttek elszántsága, Krisztushoz mindhalálig való hűsége.
Mi a gályarabok öröksége? Az előadó elmondása szerint: a hitükért szenvedő lelkipásztorok, tanítók és az általuk szolgált gyülekezetek hűsége és szeretete Uruk, és egymás iránt. Ezt nem tudta megtörni sem a hatalom terrorja, sem a kisemmizések, sem a kollektív bűnösség elvét alkalmazó kirakatper, sem a fizikai gyötrés. Egy felzaklatott, sok bizonytalansággal, apokaliptikus hangulatban élő világban könnyen csinálnak kollektíve bűnbakot bárkiből. Ne ijedjünk meg ettől, de ne váljunk cinkosaivá, kiszolgálóivá sem a mindenkori diabolikus erőknek.
Dienes Dénes tanár úr felidézte, hogy 1991-ben II. János Pál pápa a kiengesztelés jeleként megkoszorúzta Debrecenben a gályarabok emlékművét. Krisztus követésében nincs helye semmilyen erőszakos eljárásnak az embertársainkkal szemben, egyedül a békejobbnak és az igazság szeretettel való képviseletének. Ezt a bibliai igazságot igazolta és erősítette meg közöttünk szavaival és jelenlétével Ft. Gábor Bertalan esperes-plébános, a helyi római-katolikus egyházközség lelkipásztora.
"Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját." (Jel 2, 10)
){kind=link}